ASE U9 korosztály: 2013-2014-es értékelés PDF Nyomtatás E-mail
2014. június 23. hétfő, 22:21


 

2013. július 24-én kezdtük el az edzéseket. Eleinte 6-7 fő vett részt a foglalkozásokon, azok, akik épp itthon voltak. Többen jelezték, hogy csak az iskolakezdésre tudják hozni a gyerekeket.

A létszám a nyaralások, kirándulások, táborok miatt változó volt, előfordult, hogy 11, de az is, hogy csak 4 fővel edzettünk.  A nyár végére aztán fokozatosan kialakult egy 11-12 fős stabilnak mondható keret. A szezon kezdéskor eltervezett feladatokat, célkitűzést szem előtt tartva zajlottak az edzések. Ezek a következők voltak:

Legfőbb feladat - játék megszerettetése, a sportághoz való kötődés megszilárdítása, szoktatás a játékhoz, játéköröm/ úgy gondolom többé-kevésbé sikerült megoldani./

Az életkornak megfelelő alaptechnikai elemek, mozgáskészségek elsajátítása, belsővel való átadás, átvételek mindkét lábbal, cselezés, lövések.

Az életkornak megfelelő csapatjáték ismeretek elsajátítása, alkalmazása. A játékkészség alapjainak lerakása. Kis játékok, labdás alapkoordinációk.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő testi fejlődés elősegítése, keringési – légzési rendszer fejlesztése.

Fentieket figyelembe véve az ősz elejére kialakult egy állandó edzésprogram - 3 edzéssel egy héten, plusz kéthetente egy-egy mérkőzés a regionális fesztiválsorozatban. Szeptember végén bekapcsolódtak a Bozsik-programok, jó erőfelmérést jelentve a gyerekek számára mind egyéni, mind csapat szinten. Fontos volt, hogy mindenki játéklehetőséget kaphatott, azok is, akik a bajnokin kevesebb szerephez jutottak.

November közepétől a II. Rákóczi iskola termében folytatódtak az edzések, hétfőn és szerdán 1/3 részen, csütörtökön, egész pályán. Hétvégeken, Bozsik tornákon, teremtornákon vettünk részt, több-kevesebb sikerrel.

Márciustól az ASE pályán folytatódtak az edzések, általában a kis műfüves pályán, ahol a regionális fesztiválsorozat tavaszi fordulóinak mérkőzéseit is folyamatosan játszottuk, emellett a tavaszi Bozsik tornákon két csapattal képviseltük az egyesületet. Ezeken a mérkőzéseken kiütköztek gyenge pontjaink, a jobb képességű csapatoktól rendszeresen vereséget szenvedtünk, felvillanásaink voltak csupán, míg a hasonló vagy gyengébb képességű csapatokat, ha nem is magabiztosan, de legyőztük.

A legfőbb hiányosság továbbra is az alaptechnikai elemek legalább képesség szintű elsajátítása, úgymint, átvételek mindkét lábbal, belsővel való átadás, tudatos cselekvés. / Sokan még csak a jártasság szintjén tartanak./

A csapatjáték ismeretek elsajátítása nagyon nehezen működik, nehéz a végrehajtás, ha már az átadás-átvételek hibásak.

A felállási formák, térbeli elhelyezkedés megértése is nehézséget okoz a többségnek. A kis játékokban sulykoltuk az 1:1-et, a 2:1 ellenit az ügyesebbek már le tudják játszani, a 2:2 ill. a 3:2 ellen már akadozik. Háromszög és rombusz labdás koordinációt rendszeresen gyakoroltunk, általában a Coerver labdamozgatásos feladatok után, a végén kapura lövéssel, meghatározott cselekkel, mozdulatokkal.

Az év során elsősorban azokon látszódott fejlődés, akik az edzéslátogatottságban is az élen járnak. /Szabó Zsolt, Nős Botond, Nagy Szilveszter, Pál Melitta, Ledneczki Dominik (kapus).

A többieknél lassú a fejlődés technikai-taktikai, mentális téren és a motivációs bázis kialakítása továbbra is nagy energiákat emészt fel.

Úgy gondolom, e korosztály legalább fele egy évvel le van maradva az életkori sajátságoknak elvárt megfelelő képesség-készség szinthez képest, kitartó és következetes – a játékosok és szülők részéről is – munkával talán még behozható a lemaradás.

Paks, 2014.06.11.

Sánta István edző