Fehérvárról is vereséggel távoztunk

NB1 - Alapszakasz, 6. forduló
Alba Fehérvár - Atomerőmű SE
96-67
(31-9, 18-15, 18-24, 29-19)
(31-9, 49-24, 67-48, 96-67)
V.: Győrffy P., Hegedűs T., Fodor A. (Bodrogváry I.)

Alba: Taylor 10/6, Edwards 9/3, Shepard 10, Lóránt 13/3, Keller 12.
Cs.: Farr 8/3, Markovic 12/9, Tóth -, Burgess 2, Filipovic 14/6, Keller I. 6/6.

ASE: Hill 17/9, Kovács 9/3, Samenas 12/12, Tiby 11/3, Morse 2.
Cs.: Will 8/6, Bagó 2, Kalmár -, Gulyás -, Illés 6 .

Kipontozódott: - ill. Samenas (34.)

A tegnapi napon megérkezett, ám játékengedély hiányában még nem bevethető Lawrence Gilbert, valamint a sérüléssel bajlódó Medve és Sömenek nélkül futottunk neki a mai mérkőzésnek, így meglehetősen lecsökkentek vezetőedzőnk variációs lehetőségei. Sajnos nem is kezdtük jól a meccset, hamar meglépett hét ponttal az Alba, mi pedig már a második perc után kénytelenek voltunk időt kérni. A hazai henger a folytatásban sem hagyott alább, újabb másfél perc elteltével már 13-2 állt a táblán, a védekezésünk pedig finoman szólva is átjáróházra hasonlított. A játék képe a folytatásban sem változott, az Alba tovább dominált, a negyed végén pedig 31-9 állt az eredményjelzőn, ami igen csúnya végeredmény képét vetítette előre.

A második negyedre annyit sikerült elérnünk, hogy a védekezésünket sikerült kicsit keményebbre szabni, amivel megtörtük az Alba lendületét, így az első hét percben mindössze kilenc pontra voltak képesek. Ezzel együtt a saját támadójátékunkat nem sikerült feljavítani, legalábbis a 17 perc alatt dobott 17 pont nagyon messze volt az ideálisnak mondhatótól. A negyed végére ebből 24 lett, így ezt a játékrészt "csak" hárommal buktuk el, de így is huszonöt pontos hátrányban vonultunk pihenőre.

Hogy az öltözőben mi hangozhatott el, arról csak sejtéseink lehetnek, de égész harcosan és - ami még fontosabb - eredményesen kezdtük a második félidőt. Rögtön bemutattunk néhány jó védekezést és Samenas révén két triplát is jegyeztünk. Tartottuk is a lépést a hazaiakkal, mármint úgy értve, hogy a különbség nem nőtt, sőt még faragni is tudtunk rajta. A csapat végre nagyjából azt mutatta, amit eltervezett erre a mérkőzésre, ilyenformán különösen nagy kár volt azért a botrányosan sikerült első játékrészért, melyet azt követően végig nyögtünk. A csapat küzdött, hajtott, a játékosok mentek előre rendületlenül, ezt már sokkal jobb volt nézni, mint az első félidei játékot. Meg is nyertük a negyedet hat ponttal, így bejöttünk húszon belülre.

A záró felvonásra aztán az fehérváriak is összekapták magukat egy kicsit, és Markovics hármasaira építve ismét elkezdték növelni a távolságot a két csapat között. Ekkorra már Samenas kipontozódása miatt ismét elég érdekes sorral voltunk fent, különösen kisemberek tekintetében. A litván kiszállása után ugyanis az Illés - Kovács - Gulyás trióval kergettük az ellenfél játékosait, majd Kalmár is csatlakozott hozzájuk. Ekkor már nem a győzelem, hanem a tisztes vereség kiharcolása volt a cél, ami az első negyedben felsejlett rémkép elkerülésével úgy-ahogy sikerült is.

Folytatás egy hét múlva Pakson, amikor is a Vasas gárdáját fogadjuk a tévé nyilvánossága előtt. Ott már bevethető lesz Gilbert és Medve, remélhetőleg velük előrébb leszünk majd a most látottaknál.

Kép: bb1.hu