Negyedik helyen zártunk

Eurochallenge - 6. forduló
Atomerőmű SE - U-Banca Transilvania Cluj Napoca 68-81 (18-24, 5-29, 25-16, 20-12)

Paks, ASE Sportcsarnok

V.: Mogulkoc (TUR), Marques (POR), Racys (SWE)

ASE: Dugat 14, Markovic 14, Baki 8/3, Szabó 2, Jones 22.
Csere: Tóth -, Körtélyesi 5/3, Antóni 2, Illés -.

Kolozsvár: Millage 12, Hargrove 7/3, Barnette 12/3, Silvasan 22/18, Lalovic 7/3.
Csere: Mandache 10/6, Cuic 3, Baciu 2, Jucan 4.

A ZTE elleni találkozóhoz hasonlóan most is tartalékos felállással futottunk neki a soros mérkőzésnek, mert bár Luka Markovic azóta felépült, John Roberon időközben távozott a csapattól. Nem is kezdtük jól a találkozót, Silvasan két hármasával hamar meglépett a vendégcsapat. Szép lassan aztán mi elkezdtünk meccsbe kerülni, Markovic, Dugat és Jones révén a paksi kosarak is megérkeztek, ám mivel védekezésben nem igazán találtuk a helyünket, az előny továbbra is a vendégeknél volt. A hetedik percben aztán a Zalaegerszegen jól játszó Antóni Csanád is pályára került, a jó teljesítménynek meglett a hatása. Nem sokkal később az első nemzetközi pontjai is megszülettek, egy indítás után Dugat passzát juttatta okosan a gyűrűbe. A rossz kezdés után fel is jöttünk egálra, ám az utolsó percet megint megnyomta a Kolozsvár, így náluk volt az előny a játékrész végén.

A második negyedben sajnos folytatódott a rossz sorozat, két sikeres támadás után már 11-0-ás sorozatnál jártak a románok. A jeget Körtélyesi törte meg egy szép hármassal, azonban a csapaton ez sem segített, az ellenfél tovább robogott és Cuic három büntetőjével már 17 pont volt közte. Nem nagyon voltak szavak arra, ami a pályán zajlott, totális dekoncentráltság jellemezte a csapatot, ráadásul amikor végre valamit jól csináltunk, akkor szerencsénk sem volt.  Hét és fél perc után 21-3-ra állt a negyed, pedig Dzunic mester szinte minden létező formációban pályára küldte már a rendelkezésére álló kilenc emberét. A játékrész második, és egyben utolsó paksi kosara Baki Gergely nevéhez fűződött, de a negyedet - és azzal együtt gyakorlatilag a meccset is - így is 29-5-re veszítettük el.

Vendég kosárral indult a második félidő is, de legalább itt Jones négy pontja révén volt rá válaszunk. Időközben az is kiderült, hogy Tóth Ádám sem tudja folytatni a játékot, egy első félidőben kapott medvepuszi következményeként vaskos jégtömlővel a combján üldögélt a kispadon. A csapat közben azért szép lassan zárkózott, négy perc elteltével hatot lefaragtunk a hátrányból, időt is kért Marcel Tenter. Sajnos ezzel a rohanásunkat meg is állította, és bár innentől nagyjából egyenrangú ellenfelei voltunk a Kolozsvárnak, a meccs nagyjából kiegyenlített volt. Az utolsó másfél percben aztán ismét elkaptunk egy jobb sorozatot, és többek között Baki futtából dobott hármasával bejöttünk húsz alá, a meccs megnyerésére nem igazán volt már esélyünk. Viszont mivel a kinti mérkőzésen tízzel nyertünk, így legalább hajthattunk, hogy befussunk a csoport harmadik helyére. 

Jól indítottuk a záró felvonást: előbb Körtélyesi passzát Jones húzta a gyűrűbe, majd Körte maga fejezett be egy indítást, máris "csak" tizenhét volt a hátrány. Sőt, a folytatásban Dugat és Jones vezérletével tovább robogtunk, és három perc elteltével már csal 12 pont volt közte! Jarrod Jones ekkor már húsznál járt, ismét nem tudtak mit kezdeni vele. Román szempontból legjobbkor jött Barnette hármasa, amellyel megnyugtatta egy kicsit csapattársait, ám ez csak pillanatnyi megnyugvást hozott. Jones és Dugat továbbra is szenzációsan játszott, a negyed felénél pedig már megvolt az áhított különbség, immáron mi álltunk harmadik helyen! A végjátékra sajnos nagyon elfáradt a csapat, és két triplával újra meg tudott ugrani a vendég gárda. Két perc volt vissza a meccsből, mikor tizennégy pontos hátrányban Dzunic mester időt kért, egy utolsó nagy rohamra felkészítve a csapatot. Innen azonban már nem volt visszaút, és bár mindent megtettünk, nem sikerült megmenteni a második negyedben elúszott harmadik helyet.

Fotó: Molnár Gyula