Mi jöttünk ki jobban a végjátékból

NB1 - Alapszakasz, 13. forduló

Atomerőmű SE - EGIS Körmend 88-79 (28-19, 18-20, 23-22, 19-18)

Paks, ASE Sportcsarnok

ASE: Dugat 25/3, Markovic 5, Baki 6/6, Szabó 10, Jones 17.
Csere: Kovács 7, Tóth 14, Eilingsfeld 4.

Körmend: Burgess 2, Lemon 24/6, Ferencz 17/15, Tóth 2, Török 3.
Csere: Richards 19, Popadic 9/3, Sonyák 3/3,

Gólpárbajjal vette kezdetét az alapszakasz első körének utolsó mérkőzése, körmendi oldalról Lemon és Ferencz, nálunk pedig Markovic volt elemében. Sajnos a vendégek összességében több sikerrel jártak a dobásaikkal, így hamar pár pontos előnybe kerültek. A vezetést az ötödik percben vettük vissza Jones zsákolásával, majd Baki második hármasa már négy pontos hazai előnyt jelentett. A csapat a folytatásban sem állt le, Dugat előbb egy duplát, majd egy triplát is a beküldött, így mikor Ante Perica időt kért, már kilenccel vezettünk, és épp 15-1-es futásban voltunk. A folytatásban aztán egy kicsit magára talált a Körmend, Ferencz és a beálló Richards is betalált, ám mivel a támadójátékunkra továbbra sem volt ellenszerük, a negyedet végül kilenc ponttal behúztuk.

A második negyed némi körmendi dominanciával indult, köszönhetően annak, hogy több támadást is elrontottunk, ám még így is maradt az előnyünkből, mire megtaláltuk a ritmust. A támadásaink nagyjából úgy festettek ebben az időszakban, hogy Kovács kosárra tört, majd a labda kiperdült a gyűrűből, épp az érkező Tóth kezébe, aki befejezte az akciót. És mivel ezt háromszor is eljátszottuk, az előnyünk szép lassan ismét visszakúszott a megnyugtató kétszámjegyű tartományba. Azért a szűk rotáció most is éreztette hatását, messze nem volt annyi kártya Dzunic mester kezében, mint amennyit szeretett volna. Ráadásul Richards ismét nagy formában játszott, Tóth és Jones egyaránt hiába próbálta megállítani ebben az időszakban. A negyed utolsó percei a Körmend szája íze szerint alakultak, ám a slussz poén Dugat révén a miénk volt, így hét pontot megőriztünk előnyünkből a nagyszünetre.

Dugat két kosara nyitotta a második félidőt, ám Lemon révén ismét válaszolni tudott a Körmend. A két villámgyors amerikai érdekes párharcot vívott egymással, a körmendi kicsit agresszívebb volt, míg a paksi jobban dobott kollégájánál. A két játékos párharca után sajnos egyoldalúvá vált egy kicsit a meccs képe, ugyanis zsinórban két piros-fekete tripla is a gyűrűben landolt. Ezzel két pontra zárkózott az MTE, komoly nyomás alá helyezve a mieinket. Egy hazai vereség ebben a kiegyenlített mezőnyben nagyon sokat számít, márpedig ebben a meccsben benne volt, hogy a végén a vendégcsapat örülhet. Dugat újabb középtávoli találata után Szabó is végrehajtott egy sikeres betörést, nyolcra növelve a differenciát, és időkérésre késztetve Pericát. Az utolsó másfél percet aztán megnyomtuk még egy kicsit, ismét tíz fölé vittük az előnyt, ám Ferecz dudaszóra dobott hármasa nyolcra csökkentette azt.

Zárásként kaptt hármas után nyitásként is kaptunk egyet, ezúttal Popadic volt az "elkövető". Erre még Kovács révén válaszolni tudtunk egy duplával, ám újabb egy perc elteltével megint csak kettőre olvadt a fór, miután Lemon passzából Ferencz Csaba beszórta az ötödik hármasát is. Azonnal időt is kértünk, komoly gondban voltunk ismét. A pauza után Eilingsfeld a padon maradt, jött vissza Szabó, ám a rossz sorozatunkat nem ő, hanem Tóth Ádám törte meg. Öt perc volt vissza a találkozóból, négy ponttal vezettünk ekkor. Majd Lemon trojkája után már csak egyel. Roppant idegesen játszottak a felek, több dobást is elrontottak a játékosok, míg végül Szabó be tudott gyötörni egy csúnyácska, ám annál fontosabb kettest. A túloldalon kipontozódott Török, miközben Joneson ütött egy faultot, ám Jarrod csak egyet dobott be. Török helyett jött Richards, aki egy 2+1-es akcióval lökött nagyot csapata szekerén, közben egyaránt hergelve saját és ellenfele játékosait látványos gesztusaival. A fordulásból aztán Dugat zsákolt egy akkorát, amekkorát hazai pályán ritkán látni. A végjátékra aztán teljesen összezuhant a Körmend, az utolsó fél percet 6-0-ás sorozattal zártuk, és megérdemelten nyertük meg a mérkőzést.

Fotó: Molnár Gyula