Újabb vereség

 
NB1 - Alapszakasz, 12. forduló
Atomerőmű SE - KTE-Duna Aszfalt
71-72
(17-18, 23-20, 9-22, 22-12)
Paks, 2017.01.07.
V.: Török R., Söjtöry T., Gál- J. (Forray S.)

ASE: Hill 13/3, Kovács 7/3, Samenas 14/3, Gilbert 13/9, Tiby 17.
Cs.: Will -, Watkins 7, Illés -, Bagó -, Gulyás -.
Vezetőedző: Gediminas Petrauskas

KTE: Djukanovic 15/6, Pongó Ma. 2, Derasimovic 17/9, Ivosev 18/3, Karahodzic 4.
Cs.: Molnár -, Pongó Má. 9/6, Hegedűs 2, Mészáros 5/3.
Vezetőedző: Forray Gábor

Kipontozódott: Tiby (40.) ill. Pongó Martin (37.)

Örömteli pillanttal indult az új esztendő első paksi kosármeccse: nullás mezben a sérüléséből felépülő Ryan Watkins futott pályára elsőként a hazai játékosok bemutatásakor. A meccs első néhány perce aztén már nem telt ilyen kellemesen, már bár a vendégek mindössze két pontig jutottak, a mi nevünk mellé is csak ennyi került a táblára ez idő alatt. Persze ha úgy nézzük, a védekezésünk legalább rendben volt, ami az elmúlt meccsek fényében komoly előrelépésnek számít. A negyed derekán aztán ráerősítettünk kicsit, Kovács és Hill pontjaival sikerült is megugranunk. Az igazi üdvrivalgás azonban a hetedik percig váratott magára: három hónap kihagyás után végre pályára lépett a közönség nagy kedvence, Ryan Watkins, majd ha már ott volt, rögtön be is emelt egy hármast! A folytatásban aztán szép lassan pályára kerültek a cserék mindkét oldalon, a Kecskemét pedig előbb utolért minket, majd az utolsó percben egy 6-0-ás rohammal a vezetést is átvette.

A második negyed első percei sem rólunk szóltak, a remekül játszó Djukanovic kintről és bentről is büntetett minket rendesen, mi pedig sokszor csak nyomoztuk, merre jár a bogyó. Közben ráporoztak a faultok mindkét oldalon, Djukanoivic a 17. percben a már a negyediket kapta. Persze ez csak minimális vigaszt nyújtott számunkra, mivel mindeközben továbbra is a vendégeknél volt az előny, mégpedig magabiztosnak mondható 5-6 pontos előny. Sajnos a támadójáték terén elég komoly kihívásokkal küzdöttünk, és bár a védekezést némiképp stabilizáltuk azzal, hogy Watkins ismét csatasorba állt, az ellenfél palánkja alatt azért látszott rajta, hogy három hónapja nem játszott tétmeccset. Az utolsó percre fordulva aztán felpaprikázódtak az indulatok rendesen, Ivosev ugyanis szintén beszedte a negyediket, miközben Tiby-t faultolta. szerencsére az érintettet ez nem zavarta meg abban, hogy bedobja a kosarat, majd slusszpoénként Gilbert is beszórt dudaszóra egy triplát a félpályán túlról, így végül mi vonulhattunk előnyel a nagyszünetre.

Samenas révén a második félidő első találatát is mi jegyeztük, ám a folytatásban Derasimovic került főszerepbe: előbb duplát, majd triplát jegyzett, a vezetés pedig megint gazdát cserélt. Fej-fej mellett haladtak a csapatok, hol az egyik, hogy a másik került előnybe, ami nem tűnt egy életbiztosításnak a meccs kimenetelét nézve. Főleg úgy, hogy kétszer három percnyi jó időszakot leszámítva támadásban meglehetősen kiegyensúlyozatlanul teljesítettünk, sokszor "ahogy esik, úgy puffan" alapon teltek az ellenfél térfelén töltött 24 másodperceink. A negyed hajrájában aztán megpróbálkoztunk a két magasemberes felállással is, melyben Matt Tiby volt Ryan Watkins párja, de ez sem hozta meg az áttörést. Az utolsó percre aztán még jobban beleerősített a KTE, és Mészáros öt pontjával két számjegyűre növelte a differenciát, szinte kilátástalan helyzetbe taszítva csapatunkat.

A záró felvonásban P.J. Hill igyekezett hátára venni a csapatot, öt pontja szinte életmentő volt, ezzel ismét látótávolságon belülre kerültünk. Gyorsan időt is kért Forray Gábor, mert bár a két csapat közt lévő hat pont még elég sok volt, gátat kellett szabni a felzárkózási kísérletünknek. A húzás nem vált be, Tiby rögtön bejelentkezett egy 2+1-es akcióval, és máris csak három volt a paksi hátrány, ami a hátralévő hét percet tekintve szinte semminek tűnt. Főleg úgy, hogy a következő két kecskeméti támadást ki is védekeztük, majd Tiby révén megint betaláltunk! Mint minden, a kecskeméti gólcsend is megszakadt egyszer, Pongó Máté volt a "bűnös" ezúttal. Négy perccel a vége előtt Petrauskas mester hívta magához fiait, öt pont volt ekkor a lilák előnye. A pauzát követően a visszatérő Samenas talált be vonalon túlról, a meccs során először, kellett nagyon, meg kell hagyni. Az utolsó két percre fordulva hibát hibára halmoztak a csapatok, pedig mindössze két pont volt közte, így egy kis higgadtság könnyen győzelmet érhetett volna bármelyik csapat számára. Hill vette kézbe a labdát, betörés közben jött is rá a fault, két jó büntetőjével pedig kiegyenlítettünk. Sőt, hiába a kecskeméti időkérés, kivédekeztük a támadást! Sajnos ezt megtették a vendégek is, majd 16 másodperccel a vége előtt Pongó Máté büntetőjével ismét ők kerültek előnybe. Időt kértünk, majd nekifutottunk utolsó támadásunknak, mely a meccs sorsáról volt hivatott dönteni. Döntött is, de nem a mi javunkra: hiba volt három dobásunk is, egyik sem esett be, így újabb csapat távozott győztesen a Gesztenyés útról.

Fotó: Molnár Gyula