Alacsony színvonalú meccsen vertük a Vasast

NB1 - Alsóház
Atomerőmű SE - Vasas Budapest
70-59
(17-11, 15-13, 18-14, 20-21)
Budapest, 2017.04.06
V.: Pálla Z., Boros T., Kulcsár T. (dr. Valovics I.)

ASE: Kovács 2, Samenas 11/9, Medve -, Tiby 11/3, Watkins 11/3.
Cs.: Gilbert 20/15, Will 10/6, Illés 5/3, Plézer -, Kalmár -.
Vezetőedző: Teo Cizmic

Vasas: Taylor 7/3, Horváth 10/6, Thompson 6, Garamvölgyi 5, Pacher 18.
Cs.: Moravcsik 2, Katona 3/3, Andrássy 3, Boros 2, Peringer 2, Völgyi 1.
Vezetőedző: Sárosi Bulcsú

Kipontozódott: - ill. -

Majdnem három percnyi játék szükségeltetett az első mezőnykosárhoz a Vasas elleni, meglehetősen tét nélküli találkozón, ráadásul a mi gyűrűnkbe hullott a labda, ami különösen annak fényében volt meglepő, hogy Tiby volt a "feladó". Szerencsére hamar jött a felelet, mégpedig Watkins révén, aki rögtön egy hármassal jelentkezett. A találkozóra egyébként nem a pont gazdag volt a legjobb jelző, öt perc elteltével összesen a két említett kosarat láthatták a nézők, ami barátok között is elég vékony. A negyed második felére aztán meglódultunk kicsit, köszönhetően annak, hogy elkezdtek beesni a hármasaink, így az első öt percben látottak ellenére tíz perc után egész kosárlabdára hajazó eredmény állt a táblán, legalábbis a mi nevünk mellett.

A folytatásban is mi maradtunk támadásban, legalábbis megpróbáltuk irányítani a mérkőzést, így hamar meg is dupláztuk a különbséget. Időt is kértek a vendégek, aminek meglett az eredménye, elvesztettük a ritmust, megtört a lendületünk, csak szenvedtünk támadásban. A Vasas ezzel igyekezett is élni, és ha lassan is, de lopták a távolságot, főként Taylor és Pacher találataira építve. Két perccel a nagyszünet előtt már csak öt volt közte, ekkor kicsit megráztuk magunkat és egy perc alatt még hármat hozzátettünk.

A második félidőt a vendégek nyitották jobban, fel is jöttek négy pontra, ám az örömük tiszavirág életűnek bizonyult, Samenas és Tiby ugyanis hamar felrázták a csapatot egy-egy szép kosárral. Ezzel együtt a meccs színvonala nem javult, továbbra is rengeteg hibával játszottak a felek, aminek köszönhetően a mérkőzés élvezeti értéke igencsak alacsony volt. A különbséget mindenesetre így is tudtuk tartani, így a záró felvonásra kevés nyitott kérdés és izgalom maradt.

Nem is maradt, mert az első perceket megnyomtuk egy kicsit és egyebek mellett Illés szép hármasával eldöntöttük a mérkőzést. A lényeg és a cél ezen a találkozón annyi volt, hogy győzelemmel búcsúzzunk a hazai közönségtől, ez teljesítettük is. A közönségszórakoztató játék ezúttal elmaradt, de ez a szezon nem is erről szólt, így mondhatni stílszerűen zártuk le ezt az idényt, már ami a hazai pályát illeti.

Fotó: Molnár Gyula