Bronzérmes az Atomerőmű SE fiú kadet csapata

 Május 26-29. között került megrendezésre Budapesten a Vasas pasaréti úti csarnokában a 2010/2011-es szezon Országos Kadet Döntője, ahol az ország legjobb nyolc csapata versenyzett a helyezésekért.
Az alapszakaszban területi alapon kellett kiharcolni a 32-es főtáblára kerülést, majd különböző kétnapos tornákon szerepelve lehetett bekerülni a legjobb nyolc közé. Nekünk szerencsére az utolsó fordulóban már nem kellett izgulni, mert bejutottunk az alapszakasz legjobb négy csapata közé és itt megmérkőzhettünk a legerősebb csapatokkal, felmérhettük mire számíthatunk, hol tartunk a felkészülésben. (lásd erről a beszámolót a honlapon, de az eredmények emlékeztetőül: ASE – Vasas 39:113, ASE – Falco 52:63, ASE – Kecskemét 89:93) így a 4. helyet értük el és a piros csoportba kerültünk a Vasassal, majd ide került a Kaposvár és a Debrecen a selejtezőből a másik két alapszakasz döntős csapathoz pedig a Körmend és a Szeged.

A mezőnyből a Vasas és a Falco (annak ellenére, hogy tavasszal megsérült az egyik válogatott alapemberük Váradi Benedek és nem tudott játszani) látszott kiemelkedőnek, a többi csapat pedig úgy tűnt nagyon egyforma erőt képvisel, bárki bárkit elkaphatott, így kiegyenlítettek voltak az erőviszonyok (ASE honlap beharangozó) ill. egy Országos Döntőn minden előfordult már, elég egy gyengébb napot kifogni. Ugyanennek a korosztálynak két évvel ezelőtt Debrecenben a Serdülő Döntőn ez volt a sorrend: 1. Kecskemét 2. Debrecen 3. Falco 4. Vasas 5. ASE 6. Szeged .

Az előző két évben a legtöbb csapat próbált erősödni, a Vasas fuzionált az Elitte-tel, a Falco-hoz került Debrecenből Bán Tibor, a Debrecen is szerzett két  új kétméteres fiút , mi is próbáltunk erősíteni  Kunszentmiklósban játszó, majd bajai játékosokkal ,majd találtunk két kétméteren felüli játékost, egy  kezdőt  és egy amatőr szinten játszó, de  tehetséges fiút ill. Dombóvárról és Dunaújvárosból is csatlakoztak a keretünkhöz. A Kecskemét alig változott és a Szegedé sem nagyon, a Kaposváré sem, a négyével ezelőtti gyerekdöntős csapat játszott. A új színt hozva Körmend pedig betört a nyolcba, nagyon és jól dobó kisemberekkel és egy nagyon jó 96-os magasemberrel, egy kiváló csapatjátékot játszó társasággal. Velük kétszer is játszottunk a selejtezőkön és mindkétszer igaz közepes játékkal, de csak minimális különbséggel vertük meg őket az utolsó pillanatokban.

  Az év során elmondható, hogy a csapat a döntőben találkozott egymással teljes számban, hiszen nem nagyon volt olyan mérkőzés vagy torna ahol teljes létszámmal tudtunk volna játszani, jellemző, hogy a műsorfüzetben látható csapatképet is egy héttel a döntő előtt a Vasas otthonában egy edzőmérkőzésen készítettük és a fénykép alatti edzői nyilatkozatom tömören tartalmazza- részletek nélkül- milyen viharos évünk volt.

„ Az év során játszottunk olyan mérkőzéseket, (KK STAR-szerb, Ostrava-cseh) ami alapján bárkinek egyenrangú ellenfelei lehetünk. Sajnos ezek inkább csak felvillanások voltak, nem pedig egy folyamatos munka eredménye. Ebben az évben több problémánk volt, mint az elmúlt öt évben összesen. A lehetőségekhez képest igyekeztünk minél jobban felkészülni, de igazán nem tudni, hogy a döntőn melyik „arcunk” lesz a jellemzőbb. Az alapszakasz 4.helye a csapat képességéhez mérten szerintem reális, nagyon örülnénk, ha a döntőben is meg tudnánk őrizni ezt a helyet.”

Idén a minimális célkitűzés a 8 közé, a maximum pedig a 4 közé kerülés volt. Úgy éreztük ez teljesíthető, de kimondatlanul, titkon a dobogóra kerülés lett volna az az eredmény, ami a befektetett két éves munka és óriási energia befektetetést visszaigazolta volna, ill. a játék minősége. Az alapszakasz döntő után az látszott, egy jó utolsó hónapos felkészüléssel, akár a dobogó is összejöhet, bár ezt nem mondtuk a csapatnak.(A döntőn nem nekünk volt fizikailag a legerősebb csapatunk, de a jó szerkezetű, magas társaságból látszik, még nagyon sok van benne.)

A májusi felkészülés kezdete sem ment simán, hiszen az elején, morális és hozzáállási problémák miatt ki kellett zárni a keretből a 205 cm-es Balogh Dánielt. Az utolsó edzések között játszottunk még két felkészülési mérkőzést, egyet Pakson a Kecskeméttel és egyet Budapesten a Vasassal, viszonozva a szeptemberi látogatásukat és, hogy ismerjük meg és „lőjjük be „ azt a termet ahol a mérkőzések lesznek gondolva az első nagyon fontos mérkőzésre a KASI ellen ill. a másodikra a Debrecen ellen ami alapvetően meghatározza majd a 4 közé kerülést. Az év során egyedül a Debrecennel nem játszottunk, de róluk volt megfelelő információink.

Május 24-én az utolsó dobóedzés után kijelöltük az  utazó 12 játékost,Gomola Bence13.-ként 25-én, Budapesten csatlakozott a csapathoz.

26-án, csütörtökön egy mérkőzésünk volt, a Kaposvár ellen. A mérkőzés előtt 15 perccel, egy fővel csökkent a csapat létszáma. Sajnos a jegyzőkönyvbe 12 játékost lehet beírni, a 13. kimarad. Megbeszéltük, hogy ez változni fog, aznap Bereczki Márk lesz a kimaradó, majd a Debrecen ellen játszik. Megkértem, hogy segítsen felvenni videóra mérkőzést, (korábban is beszéltünk róla, akár statisztikaírásról akár labda vagy vízcipelésről van szó, a csapatot kell segíteni) amit megtagadott, majd kijelentette ő nem ezért jött ide. Nem volt mit tennem, jeleztem felé, azért amiért úgy gondolja, hogy idejött arra már nekünk nincs szükségünk és számára véget ért a verseny, a jelenlévő szüleivel hazamehet. (A mérkőzés végén önszántából –tehát nem rúgtam, ki mint hallani-, szerelését leadva elköszönt tőlem megköszönve, hogy két évig az ASE-ben lehetett, volt játékostársaitól pedig úgy vett búcsút, hogy végig ellenük szurkolt a tornán, lelke rajta.)

Nagyon készültünk az első két meccsre, a Kasival az alapszakaszban háromszor is játszottunk, egyszer sem teljes csapattal, közepes játékkal rendre mi győztünk. Volt két klasszis ponterős játékosuk, reaktiválták Benke Szilárdot, aki a döntő legjobb lepattanó szedője lett, és nem lehetett tudni a nem ügyetlen kiegészítő emberek mennyit tesznek majd hozzá az összképhez. Egyébként egész szezonban zónáztak ellenünk, készültünk is erre, a mérkőzést most emberfogással kezdték. Szerencsére ez nem volt túl nagy meglepetés, és 18:11-gyel zártuk az első negyedet. A második félidő derekáig viszonylag jól játszottunk 25. p. 26:16, de aztán megtorpantunk, dobásokat, büntetőket hibáztunk, 4 eladott labdánk volt és a hátralévő játékidő a KASI-é volt 0:11! így a félidőben egy ponttal vezetett ellenfelünk. Ennek ellenére jól fogtuk vegyes védekezésben a két kulcsembert (pl.az egyik gólzsák Mihalics Gergő 4 pontig jutott a mérkőzés folyamán), a kiegészítő emberek találtak be ebben a szakaszban, ill.  a mi támadásaink voltak nagyon pontatlanok. A harmadik és negyedik negyedben maradt a hatékony védekezés, míg a támadójátékunk feljavult, így fokozatosan elhúzva magabiztosan nyertünk. (A KASI a torna folyamán egyre jobban összeállt és jó játékkal 5. lett!)

 Atomerőmű SE – KASI Delfinek
73:59
(18:11,8:16,21:15,26:17)

ASE: Illés 23, Antoni 14, Szabó 4, Szántó 3, Beák -,

Cs.:Gomola 8,Gulyás 7,Papp 7,Novák 3,Tóth 3,Veszprémi 2,Sterczer -,

Az egész csapatot dicséret illeti, de meg kell említeni Beák Balázs kitűnő védőmunkáját, Gomola Bence 9, Szántó Tomi 8 lepattanóját is.

Másnap 11-kor játszottunk a Debrecen ellen és szerettünk volna visszavágni a két évvel ezelőtti debreceni Serdülő Döntő csoportmérkőzésen elszenvedett vereségért, ill.tudtuk, hogy ha most nyerünk, megvan a kitűzött négy közé kerülés. Az ellenfélnél a válogatott 205 cm-es centert és a csapat lelkét az irányító Nagy Benedeket tüntettük ki megkülönböztetett figyelemmel és szeretettel a védő térfelünkön, aminek meg is lett az eredménye – Lőrinc 6 pont 3 lepattanó, Nagy 11 pont a mérkőzésen. Ennek ellenére a mérkőzés szoros volt, fej-fej mellett haladtak a csapatok, míg nem a 15. percben 19:24-es állásnál riadót kellet fújni, védekezést váltani, főleg azért mert az ellenféltől Tóth 6 perc alatt elért 10 pontjával-, két-hármassal és két duplával- jelezte, ma nyerőember lehet (végül 13-nál zárt). Szerencsére ez bejött és egy 9:2-es szakasszal zártuk a negyedet, és legalább ha nem is sokkal, de mi vezettünk 28:26-ra.

A harmadik negyedet agresszív emberfogással kezdtük, és ez annyira jól sikerült, a támadójátékunk eredményesebbé válása mellett, hogy egy 29:13-as repesztést követően 57:39-re vezettünk 30 perc után. Ezzel eldőlt a mérkőzés gondoltuk, de a tapasztalatok szerint ez még korai, és ez most is beigazolódott. Elég volt néhány perc figyelem és koncentrációlanyhulás, nem értünk ki a dobókra, pontatlanul passzoltunk és a 35. percben már csak 63:53. Aztán ismét javítottunk a védekezésen és a végjáték 16:2-es aránya kisimította a ráncokat. Győzelmünkkel bent voltunk a legjobb négy között. Jól játszottunk, de kiemelkedett Antóni Csanád játéka, aki az ellenfél ponterős centerének kordában tartása mellett 21 pontot dobott, 11 lepattanót szedett (5/6) és kiharcolt 8 személyit. Papp Márkó is éledezett 13 pont és jó védőmunka, Gulyás Peti és Szabó Gabi és Illés Máté is odatette magát. Nem véletlen, hogy Mátét a mérkőzést követően Zsoldos András behívta az U16-os válogatott keretbe. A többieket is dicséret illeti, de tudtuk a következő mérkőzéseken nehezednek az ellenfelek és majd a helytálláshoz ennél is több kell.

  Atomerőmű SE –DEAC-DSI
79:55
(14:12, 14:14, 29:13, 22:16)

ASE: Antóni 21, Illés 16, Veszprémi 4, Beák 2,

Cs.:Papp 13, Szabó 7, Gulyás 4,Tóth 4, Novák 4, Gomola 4, Szántó -, Sterczer -,

Este a Vasas következett, aki szintén hozta a számára kötelezőt és már tudtuk a győztes a Kecskeméttel a vesztes a Falcoval játszik. A másik csoportban majdnem meglepetés született, hiszen az első mérkőzésen a Körmend az önmagához képest gyengén játszó Kecskemét ellen 12 pontos előnyt leadva egy megnyert mérkőzést kezéből kiengedve vesztett el hosszabbításban. Persze ehhez kellett az ellenfél iszonyú szívóssága, harcossága és Vrana extra teljesítménye 37 pont, 18 lepattanó, 10 szerzett labda és 10 kiharcolt személyi. A Szeged ellen is 36 percig vesztésre álltak majd nyertek és a Falco ellen végig vezetve kaptak ki az utolsó másodpercekben 71:69-re.

Az utolsó csoportmérkőzésen az volt a dillemánk, hogyan lehet úgy jól játszani, hogy legyen tartásunk, és a másnapi elődöntőre is maradjon szufla az önmagához képest eddig mérsékeltebben játszó Falco vagy a legszívósabb Kecskemét ellen. Persze ehhez le kellene győzni a végső győzelemre legesélyesebb Vasast, akitől mennyire is kaptunk ki legutóbb ? (73 pont) Persze teljesen korrekten nyilatkozta az ellenfél szimpatikus edzője ez nem téveszti meg őket,tudják ennél jobbak vagyunk és a pesti ill. budai edzőmérkőzés is viszonylag szoros volt. Azt tudtam, hogy az év során kétszer is olyat villantunk, hogy azzal a teljesítménnyel képesek vagyunk extra teljesítményre bárki legyőzésére, de úgy gondoltam ezt az elődöntőre kellene tartogatni, egy bravúrmeccsre és már tuti az érem. Azt is tudtam a májusi felkészülést követően és ismerve belső viszonyainkat, kettő már nem valószínű hogy összejön és már az ellenfelek is motiváltabbak a vége felé jobban összpontosítanak, a Falco valószínűleg javulni fog. A gyerekek úgy érezték, ha nyerni tudnának, a Kecskemét ellen nagyobb esély lenne a döntőbe jutásra. Én nem így gondoltam, de abban maradtunk a mérkőzés függvényében cselekszünk. Ha nem sikerül győzni játszunk egy jót, mindenki játszon, főleg akik eddig esetleg kevesebbet. Az első félidőre két hatost alakítottunk ki úgy, hogy bár mi lesz, az eredmény ragaszkodunk ehhez. Tudtuk sokat kell majd zónáznunk, mert fizikailag jelenleg jobb az ellenfél, bár Pakson extra jól dobtak (pl.13 tripla ). Igaz, amikor magas ötössel játszottunk ellenük akkor az a negyed csak 14:17 volt.

Az ellenfél letámadásával indult a mérkőzés és ez felpörgette az eseményeket, és minket is és egy extra mérkőzés kerekedett. A Vasas úgy gondolta elhúz egy huszassal majd rögzíti a különbséget, ezután eljátszadozunk rápihenve a holnapi elődöntőkre, és ez nekünk is jó. Én is azt mondtam némi mosollyal a döntőben kell majd csak megverni őket. Aztán ellenfelünk nem tudott elhúzni.

Az első öt percben két kosarat tudtak csak dobni, igaz mi csak egyet. Szoros lett a negyed. Extrán védekeztünk a zónában, nem találtak be, bár leszedtek 7 támadó lepattanót, de nem tudták visszatenni. Aztán két percig csak a mi buta mezőnyfaltjainkból tudtak büntetőzni kétszer, amikor már bent voltunk a bónuszban. Mi ziccert hibáztunk, de a negyed vége 14:20 a Vasasnak, de nem nyugodathattak meg. Ezt jól is tették, mert a második sor 23:24-re hozta a negyedet hasonló jó extra védekezéssel és jó támadással így a félidő 37:44 lett úgy, hogy az első félidőben 8 büntetőt hibáztunk. Egyre feszültebb lett esélyesebb ellenfelünk és csúszogattak be a hibák, már nem lehetett nem komolyan venni a mérkőzést, mert csak 12:15 lett a negyed melyben újabb ajtó-ablak ziccert hibáztunk. Óriási iram és élvezetes mérkőzés volt a pártatlan nézőnek, mi pedig tartottuk magunkat, sőt. A negyedik negyed első 3 percét 10:2-re hoztuk és a tábla kétpontos hazai vezetést mutatott 59:61. Sajnos itt véget ért a levegőben lógó csoda, bár továbbra is jól játszottunk. Ellenfelünk 6:18-ra nyerte a hátralevő részt, a negyedet 16:20-ra és veretlenül lett csoportelső. Kicsit csalódottak, de nagyon büszkék voltunk, hiszen öröm volt nézni, hogy mi is egy csapatként hogyan tudtunk csúszva-mászva küzdeni egymásért, 12 játékost használva. Aztán a lepattanó arányt megpillantva ASE 23 (18/5), Vasas 47 (26/21) nyilvánvalóvá vált ezzel nem lehetett nyerni- bár a játék hevében a végig szoros eredmény mellett ezt nem igazán érzékeltük-, a 21 támadó lepattanót szedő ellenféllel szemben a 65:79 így is óriási eredmény. (Főleg úgy, hogy center poszton még nincs gólerős játékosunk. De reméljük lesz.)

 Atomerőmű SE – Vasas MKB Eurolising ELITE Basket
65:79
(14:20,23:24,12:15,16.20)

ASE: Illés 13, Szántó 6, Antóni 2, Novák 2, Beák -,

Cs.:  Szabó 12, Papp 11, Gulyás 9, Gomola 7, Tóth 2, Veszprémi 1, Sterczer -,

Megvalósítottuk a megbeszélteket, óriási iramú mérkőzésen volt tartásunk, jól játszottunk, Antóni József kollégámmal méltán voltunk büszkék a csapatra. A Vasas megérdemelten nyert, de nagyon „megizzadt”. Izgalommal és egy kicsit aggódva vártuk az elődöntőt, kihangsúlyozva azt, hogy bármi is lesz az eredmény eddig nagyon szépen teljesített a csapat és a hátralévő napokon éremért küzdhetünk, ami nagy előrelépés a kétévvel ezelőtti Serdülő Döntőhöz képest.
 Szombaton került sor a keresztjátékokra ahol meglepetésre a Körmend már kevésbé motiváltan játszva kikapott 56:61-re a Debrecentől, a Kaposvár simán 65:46-ra győzött a Szeged ellen. A második elődöntőben utánunk, az óriási magassági fölényben lévő Vasas legyőzte a szívósan játszó Kecskemétet 77:66-ra, Mi pedig az ellenőri kommentárnak megfelelően sajnos: „ Az első elődöntőn a Paks nem tudta megismételni előző napi játékát, míg a Falco a feldobástól kezdve felszabadultan és pontosan kosárlabdázott. A szombathelyi csapat gyakorlatilag simán jutott a döntőbe.” Ellenfelünk ezen a mérkőzésen már valós tudásának megfelelően nagyon agresszíven védekezett, nagy birkózás volt a palánkok alatt. Az első negyedben még jól tartottuk magunkat a 9. percben 11:14, de a második negyedben eldőlt a mérkőzés. 9:24. Sajnos nem játszottuk igazán jól a játékainkat, nem volt kellően sok mozgás, nem húztuk ki megfelelően a védőket így a sok váltás miatt nem volt, belső játékunk, nem volt hely a betörésekre, sokszor egymást is zavartuk.  A viszonylag kevés pontot hozó mérkőzésen sok volt a 17 eladott labdánk és az indítások is hiányoztak, de nagy akarattal jól küzdöttünk. Sajnos fejben sem voltunk olyan frissek, mint előző nap. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a játékvezetés sem volt a helyzet magaslatán, nem egyenlő mércével fújt, amikor mi is keményen védekeztünk ott rendszerint faultot fújtak, míg a másik oldalon hasonló szituációkat szabályosnak ítéltek. Hozzá kell tenni jobb volt a Falco, jól lábmunkáztak le a kalappal, de nem annyival voltak jobbak, mint az eredmény mutatja. Némi szépségtapasz a lepattanó harcot 35:33-ra mi nyertük, legalábbis a statisztika szerint.

Atomerőmű SE – Falco
43:75
( 8 11:18, 9:24, 18:18, 5:15)

ASE: Illés 11, Antóni 7, Gomola 2, Beák 1, Novák -,

Cs.: Gulyás 8, Papp 6, Szántó 2, Szabó 2, Veszprémi 2, Tóth 2, Sterczer -,

Vasárnap a harmadik helyért 11.00-kor játszottunk a Kecskemét ellen, a 7. helyért kikapott a Körmend a Szegedtől 70:63-ra, az 5. helyért nyert a KASI a Debrecen ellen 70:66-ra.

A bronzmeccs aztán hű tükre volt és szinte minden benne volt, ami velünk történt ebben az évben. Volt benne dráma és vígjáték, reménytelenség és remény, küzdelem és lazítás, jó periódusok és kevésbé jók, balszerencse és szerencse, problémák és megoldások, gondok és gondtalan időszakok, koncentrálás és figyelmetlenség, extra játék és szétesés. Alacsony szerkezettel kezdtünk, hogy a Kecskemét gyors agresszív játékát lereagáljuk, figyelve a gyorsindításaikra. Az eddigi mérkőzéseiken a 3 kulcsemberük mellet általában még két-három játékos játszott sokat és tudtuk, hogy fáradtak lehetnek, hiszen kemény mérkőzéseket játszottak kivétel nélkül. Azt is tudtuk, hogy soha nem adják fel sok ilyen küzdős mérkőzés van a hátuk mögött, mi is sokat játszottunk velük. Számoltunk vele ha a rohanós  sok 1:1-re épülő játékukat játszhatják és mi is belemegyünk a rohanós játékba akkor kevés az esély a győzelemre. A jelszó visszaérni, kijátszani a támadóidőt és segíteni a kulcsemberekre. Emberfogással kezdtünk mi is, tartalékolva a zónavédekezést.

A mérkőzés hevesen kezdődött, kecskeméti egészpályás emberfogás, de a 3. perc végén még csak 2:6. Aztán a mi hibáinkból tornádószerűen kaptuk a gyorsindításokat és a kétpontos akció gólokat, mint a záporeső. Mindezzel persze az önbizalmunk is egyre fogyott, az időkérés (4. perc) sem segített és fel sem tudtunk ocsúdni 4:19 volt az eredményjelzőn.  A cserék sem javítottak sokat a 8. percben 9:27 volt a jegyzőkönyvben és úgy látszott innen nem lesz visszaút. Újabb cserék, majd 2:1:2-es zóna. Kicsit levegőhöz jutottunk az ellenfél sem rohant annyira, és a negyed vége 12:27, de az addigi játék nem sok jóval kecsegtetett. A régi Syrius számból jutott az eszembe a strófa, „Elszállt egy hajó a szélben…”, de nem volt idő sopánkodni és Velkey Pitykének is 3 faltja volt már az ellennél és csak 5 pontnál járt. Aztán olyan történt, amire senki nem számított és az aki kiment a teremből a negyed után és a félidőben visszajött, nem hitt a szemének. A 2. negyedet kiváló zónával, indításokkal, ragyogó játékkal 38:12-re nyertük!!!! Magas, de mozgékony zónánk jól működött és a 3.percre a kertek alatt visszajöttünk 20:29-re, majd varázsütésre megfordultak a trendek, mikor Pityke 7. pontja után összeszedte 4. személyijét és le kellett cserélni. Mi elkezdtünk szárnyalni egyre jobban és eredményesebben támadni, mi indítottunk és dobtunk könnyű kosarakat és nem az ellenfél, ők meg kezdtek elbizonytalanodni és teljesen szétestek (de csak a félidőig). Azt is meg kell említeni, hogy hamar elérte az ellenfél a 4 csapathibát és az agresszív védekezésből adódó faultokat befújták ebben az időszakban és sok büntetőt is dobhattunk emiatt (12/10). A félidőben 50.39-re mi vezettünk és arról beszéltünk az öltözőben, hogy az eredményt felejtsük el, most kezdődik a mérkőzés, figyeljünk a negyed elejére, ne engedjük vissza a mérkőzésbe a látszólag padlóra került ellenfelet, mert soha nem adják fel.

Ez a harmadik negyed 4. percéig kitartott 58:44 ide sőt Velkey a 24. percben megkapta 5. hibáját, de aztán elfelejtettük, hogy mit is nem kéne elfelejteni. Elkezdtünk hibázni, kapkodni, összejött néhány érdekes fújás vagy éppen elmaradt, Papp Márk kipontozódását követő 4 és fél percet elvesztettük 2:12-re. Kezdődött minden elölről csak fordított előjellel. A negyed vége még 62:61 ide, de a 31. percben már ellenfelünk vezetett 62:65-re. Az újabb fordulatot az ellenfél cserekényszere jelentette, mert sok személyije volt a kecskeméti kulcsembereknek és az Illés Mátéra alkalmazott vegyes védekezést is megtörtük, gyorsan vissza is állt az ellenfél. Gomola Bence sokadik lepattanóját szedte, és ha nehezen is átvettük a vezetést 67:65-re. Majd két és fél perccel a vége előtt Seregély Balázs két triplát dobott, az egyiket védővel a nyakán palánkra talán a gyűrűt sem látta. 67:71 oda. Ekkor már rég vegyes védekezéssel fogtuk mi is Vranát (Gulyás Peti remekül) a legjobb játékost és ez működött is bár lám az eddig kiegészítő emberek be-be találtak, de az eddigi tapasztalatokból kiindulva nem adtuk fel az őrzését, és a kapott kosarak is kicsit szerencsés ízűek voltak.. Aztán újabb fordulat és bedobott büntetők vészhelyzetben (Antoni 4/3, Illés 2/1) és fontos apró mezőnykosarak Antoni 4 pont, Gulyás 2, és 46 másodperccel a vége előtt 77:71 nekünk! De az infarktusos időszak csak most kezdődött, mert Vrana a sarokból a feléje mozgó védővel a nyakán 3-ast dob 77:74. A letámadásnál Illést faultolják, aki végigrobotolta a mérkőzést és ő hozta fel rendszerint a labdát. Van e még ereje és jók-e az idegei. Két büntetőt dob, de kellene legalább az egyik. Bent van az első és jó a második is!!! 79:74 ide. Mikor fújják már le a meccset! Az ellenfél visszatámad és természetesen triplát dob már csak 79:77 nekünk, (Hogy is csinálták a Körmend ellen.?) nálunk a labda gyors kecskeméti fault,hogy ne menjen az óra, Vrana kipontozódik, Csaszi dob,  ő is végigrobotolta a mérkőzést. Be kellene dobni. Csaszi odaáll látszólag idegrendszer nélkül és bever kettőből kettőt. A pad a levegőben 81:77 ide és néhány másodperc van hátra, van még egy csapatfaultunk, de ziccer közben odaütünk Brenyónak a betörésnél, 8 másodperccel a vége előtt két büntető az ellenfélnek. Időkérés. Ha bedobja, az elsőt figyeljünk, mert a másodikat gyűrűre fogja dobni, és ha leszedik, még hármasra is kioszthatják.

Kimarad az első, a másodika gyűrűre megy, leszedik, kiosztják még két másodperc Fehér, emberről bedobja a triplát 81:80. Időkérés. Fiúk 1 másodperc van, hátra úgy szakadjunk el, és menjünk a labdáért, hogy ne tudjanak faultolni, majd a labdát tegyük be a trikó alá!-üvöltöm. Felállunk, bedobjuk……..duda és MIÉNKABRONZÉREEEEEEM!!!!!!!!

Egymás nyakában, játékosok, szülők, edzők –NagyG, Antoni, és Pálinkó. Kétéves feszültség szakad ki belőlünk, akárhogy is, de nagyon megdolgoztunk érte. ÉS A CSAPAT IS. Megérte az összefogás a Bonyháddal és a Kunszentmiklóssal is. Köszönet nekik Pálinkó Gábor edzővel az élen. Köszönjük ezt a bronzot a szülőknek is és az Atomerőmű SE kosárlabda szakosztálynak a kiemelt támogatást. Köszönjük még mindazoknak, akik segítették a munkát és nincsenek esetleg név szerint megemlítve. Köszönjük a családjainknak is, akik igen sokszor nélkülöztek minket, edzőket.

Persze a Vasasnak is köszönjük a színvonalas rendezést és gratulálunk a bajnoki címhez, miután 69:62-re nagy csatában legyőzték a Falcót.

 Atomerőmű SE – Kecskemét SI
81:80
(12:27, 38:12, 12:22, 19:19)

ASE: Antóni 26 (10 lepattanó), Illés 20 (5 lepattanó,5 szerzett labda), Papp 9 (7 lepattanó), Szabó 6, Beák -

Cs.:Gomola 7 ( 20 lepattanó) Gulyás 7, Veszprémi 4, Szántó 2, Novák -,

Az All Star csapatba bekerült  Illés Máté, a csapat legjobbjának Antoni Csanádot választották.

A Bronzérmet kiharcolt csapat: Szántó Tamás, Szabó Gábor, Gulyás Péter, Sterczer Péter, Veszprémi Zsolt, Antóni Csanád, Papp Márk, Beák Balázs, Novák Patrik, Illés Máté, Gomola Bence,Tóth Máté Csaba

Edzők:Nagy Gábor,Antóni József

Segítők:Pálinkó Gábor,Morgen Frigyes

                                                                                                      Nagy Gábor