Jól rajtoltak az U14-es fiúk

Atomerőmű SE - Szekszárd 91-66 (21-27, 34-4, 17-23, 21-10)

ASE: Jakab 17, Vértes 2, Pajor 14, Menyhei 4, Tóth K. 2, Tóth Cs. 10, Tell 25, Mukli 13, Renkecz 4, Gárdai M. -, Krízer -, Magyar -.

Mivel a szövetség speciális szabályai szerint első félidőben, mindegyik negyedben csak 6 játékos játszhat, kijelöltünk az első és a második negyedre egyaránt egy-egy hasonló erejű csapatot, amelynek meg is lett az eredménye. Ellenfelünk az első negyedben a legerősebb csapattal játszott és a papírformának megfelelően 21:27-re megnyerte ezt a játékrészt. Természetesen semmi okunk nem volt a pánikra, a második negyedben agresszív játékkal és pontos dobásokkal lényegesen jobbak voltunk az ellenfélnél, így ezt a negyedet magabiztos játékkal, 30 ponttal nyertük. A második félidőben 20 pont körül tartottuk a különbséget, miközben az egész csapat játéklehetőséget kapott. Az utolsó negyedben komplett ötösöket tudtunk forgatni, a fiúk élvezték a játékot, ráadásul akadt elég biztató egyéni teljesítmény is. Ezt követően jöhetett a jól megérdemelt ebéd.....


Pécs - Atomerőmű SE 59-66 (23-23, 14-9, 15-16, 7-18)

ASE: Jakab 16, Pajor 6, Tóth K. 5, Tóth Cs. 15, Tell 12, Mukli 8, Magyar 2, Krízer 2 , Vértes -, Gárdai M. -, Renkecz -, Menyhei -.


...amely nagyon finom volt, ez biztos, viszont második meccsen sokat meg is küzdöttünk vele. Nem volt egyszerű újra megfelelő fizikai formába kerülni, így  körülbelül 35 percen keresztül az ellenfél vezetett. A pécsi csapat mar néhány betanult figurát is játszott, látszott, hogy egy akadémiáról van szó, szervezettebb volt a játékuk. Meccs közben körülbelül 10 tiszta ziccert sikerült kihagyni, szinte a meccs végéig futottunk az eredmény után. Az utolsó percekben összeszedtük magunkat, bement pár könnyű kosár és meg tudtuk fordítani a meccset. A győzelmet soha nem kell megmagyarázni, viszont mindkét meccsen látszott, hogy nagyon sokat kell még dolgoznunk. Legtöbbet a technikával kell foglalkozni, hogy ne rögzüljenek rossz szokások, amiket később nem lehet javítani.

Összességében elmondható, hogy nagyon jó volt a fiúk hozzáállása, harcoltak, együtt voltak mint csapat - itt különösen azoknak a fiuknak szeretnék köszönetet mondani, akik nem játszották, mégis ott szurkoltak civilben a csapatnak. Látszott, hogy mindenki nagyon szereti a kosárlabdát, ami nagyon fontos. A másik oldalon azért azt is lehetett látni, hogy sokat és keményen kell még dolgoznunk az edzéseken, minden percet arra felhasználni, hogy jobb játékosok legyenek. Nincs olyan sok lehetőségünk edzeni, mint egy akadémián, de közös munkával ezt is feledtetni tudjuk. Köszönjük a kitartó szülőknek, akik végig drukkoltak a fiúknak.

Bravó fiúk, HAJRÁ ASE!
És főleg: HAJRÁ ASE U14

                                                                                                                 Jan Pavlik