Megvan a bronzérem!

NB1 - bronzcsata 2. meccs

Soproni Sördögök - Atomerőmű SE
84-94
(17-22, 21-29, 24-20, 22-23)

Sopron, MKB Aréna

V: Papp P., Benczur T., Török R. (Balogh)

SKC: Ruják 10/3, Thomas 16/6, Borisov 11/9, Tóth 12/9, Poscic 8.
Csere: Edwards 11/6, Trepák -, Takács -, Molnár 9, Bán 3/3, Bakk 2, Kántor 2.
Vezetőedző: Sabáli Balázs

ASE: Dugat 16/6, Medve 3/3, Evans 12/9, Szabó 10/6, Jones 25.
Csere: Wise 5, Baki -, Kovács 13/9, Tóth 2, Eilingsfeld 8, Antóni -, Markovic -.
Vezetőedző: Dzunic Branislav

Mi hoztuk el a labdát a feldobásnál, ám egy perc alatt négy dobást is elhibáztunk (ebből háromszor átdobtuk a gyűrűt tiszta ziccerben), majd egy labdát is eladtunk, mondhatni érződött a teher. A Sopron természetesen meg is büntette ezt egy Tóth-hármassal, szerencsére Szabó fordulásból hasonlóképp tudott válaszolni. Mindkét csapaton érződött a feszültség, több rossz megoldás is tarkította a játékot az első percekben, nagy kérdés volt, hogy ki kapja el előbb a fonalat. Dobás tekintetében ez mindenképp a hazaiaknak sikerült előbb, első négy triplakísérletükből három a gyűrűben landolt, de Poscic cipőjének orra is épp, hogy csak csípte a vonalat. Négy pontos hátrányban Dzunic mester időt is kért, amely után - az akkor már 12 pontnál járó Jones vezérletével - ki is egyenlítettünk, majd tovább robogva öttel meg is léptünk, és ezt meg is tartottuk a negyed végéig.

A második negyed elején másfél percig gólképtelen maradt csapatunk, szerencsére a Soprontól is csak egy pontra futotta ez idő alatt. Rossz sorozatunkat Kovács törte meg egy hárompontossal, ám ahogy az első negyed elején, ezúttal is volt válasz az első triplára, most Borisov volt az "elkövető". Előnyünket ezzel együtt is sikeresen őriztük, szerencsére mindig akadt valaki, aki előre tudott lépni egy-egy kosár erejéig. JJ továbbra is tarthatatlannak bizonyult a fehér mezes centerek számára, a 14. percben már a 16. pontját pötyögtette be. Közben "őrült" jelenetek zajlottak a pályán, egy perc alatt nagyjából 4 eladott labdát jegyezhettek fel a statisztikusok a két csapatnál, ám a lényeg, hogy a kavalkádot egy Dugat-tripla zárta le, amely egyrészt tizenháromra hizlalta előnyünket, másrészt időkérésre késztette Sabáli Balázst négy perccel a nagyszünet előtt. Az edzői intelmek megtették a hatásukat, a Sopron megkezdte a zárkózást, fel is jöttek nyolc pontra, mielőtt magunkhoz tértünk volna, de ezt követően vissza tudtuk állítani a korábbi különbséget.

Agresszív letámadással kezdte a Sopron a második félidőt, ám Kovács, majd Szabó hárompontos kísérlete ellen ez is kevésnek bizonyult, mindegyik csont nélkül hullott a gyűrűbe. Tizenkilencre rúgott ekkor a különbség, erre "húzott lapot" a Sopron egy Ruják betöréssel, majd ziccerrel. Az üdvösséghez persze ez is kevésnek bizonyult, Jones 18., majd 20. pontja után ismét mi örülhettünk. A Sopron persze nem adta fel, továbbra is igyekezett tapadni, de húsz pont körüli hátrányban nem volt egyszerű fenntartani a koncentrációt, és főként a hitet. huszonegy volt közte, mikor Tóth Gergely megrázta magát, fél perc alatt beemelt két hármast, majd Borisov is csatlakozott hozzá két sikeres távoli erejéig. Rendesen össze is zavart minket ez a hirtelen fordulat, csak kapkodtuk a fejünket, a Sopron pedig közben tízen belülre került. Henry Dugat állt ekkor a sereg élére, négy pontja még akkor is nyugtatóan hatott a paksi idegekre, ha közben Edwards is beszórt egy trojkát. Aztán egyszer csak véget ért a játékrész, mi pedig fellélegeztünk, nem ez volt a kedvenc negyed a paksi kosártörténelem során, az biztos.

A záró felvonásra a Dugat - Kovács - Wise - Eilingsfeld - Jones ötössel jött ki a csapat, amelynek egy negyedet kellett kibírnia az üdvösséghez. A két percnyi szusszanás jót tett a fiúknak, ismét elkezdtünk okosan és taktikusan játszani, és ez kosarakban is realizálódott - előbb Dugat, majd Eilingsfeld és Kovács is fontos pontokat tett a közösbe. A differencia szép lassan ismét elkezdett növekedni, Wise középtávolija után pedig már tizenhétre hízott. Öt perc volt vissza ekkor, itt már nagyjából sejteni lehetett, hogy hiába a harmadik negyedben bemutatott hősies soproni roham, a bronzérem sorsának eldöntéséhez nem lesz szükség még egy mérkőzésre. Nem is lett, az ASE végül kettős győzelemmel, megérdemelten szerezte meg a harmadik helyet. A végén már mindkét edző a cseresorát játszatta, a felek pedig a közönség vastapsa mellett fejezték be az idényt. Szép volt fiúk!

Fotó: Tóth Zsombor