Szegeden sem hibáztunk

NB1 - alapszakasz, 19. forduló

Naturex-SZTE-Szedeák - Atomerőmű SE 83-106 (18-25, 20-25, 19-36, 25-20)

Szeged, Városi Sportcsarnok

V.:  Vígh P. dr., Frányó P., Rácz Zs. (Bernáth)

Szeged: Jeremirov 20/9, Kiss 6/6, Molnár 19/3, Ciric 13/6, Balaban 11.
Csere: Kuntic 6/6, Stefanovic 8/3, Mike -, Demeter -.

ASE: Dugat 13, Baki 3/3, Evans 17/3, Eilingsfeld 10/3, Jones 16.
Csere: Tóth 12, Körtélyesi 4, Wise 18/6, Kovács 12/6, Medve 1.

Kipontozódott: Ciric (33.)

Mi hoztuk el a labdát a feldobáskor, de három elrontott kísérletünk is volt, mire Eilingsfeld végül megszerezte a vezetést. A túloldalon Molnár húzta a csapat szekerét, duplára duplával, majd triplával felelt. Közben Evans is betalált, ráadásul két alkalommal is megtette ezt, így nagyjából együtt haladtak a felek. Molnár András hasznos és jó játékkal keserítette életünket, hosszú, sérülésekkel tarkított évek után úgy tűnik, végre ismét régi formáját tudja hozni a korábbi válogatott hátvéd. Szép lassan el is kezdett meglépni a Szeged, pont jókor jött Eilingsfeld hármasa. A várakozásoknak megfelelően agresszíven játszott a Szedeák, azonban mikor Balaban pihenőt kapott, mintha megállt volna a gépezet. Kétszer is labdát szereztünk, ezekből előbb Körtélyesi, majd Tóth talált be. Időt is kért Nikola Lazic, amelyet követően Ciric 2+1-es akcióval jelentkezett. Dugat négy pontjának köszönhetően a negyed vége így is a miénk volt, hattal mentünk.

Wise révén a folytatásban is mi domináltunk, előbb szép középtávolit süllyesztett el, majd sportszerűtlen hibát harcol ki, a büntetőket pedig hidegvérrel értékesítette. Parázs hangulatú mérkőzés kerekedett eddigre, egymást érték a kemény ütközések a pályán, amelyeket követően csak úgy záporoztak a faultok. Szerencsére ez nem minket zavart meg, a 13. percben Wise ziccere után már 13 ponttal vezettünk, mikor ismét időt két a hazai csapat. Szenzációsan játszottunk a mérkőzés ezen szakaszában, ráadásul ismét remekül működött a Tóth - Jones tengely, ketten masszív védőfalat alkottak a palánk alatt. Közben Dzunic mester szép lassan mindenkit pályára küldött, a cserék pedig igyekeztek mindent megtenni, hogy a játékunk ritmus ne lassuljon le. Természetesen azért a túloldalon is estek kosarak, elsősorban Balaban és Ciric révén, de a felzárkózási kísérleteiket rendre visszavertük, hol egy Baki-triplával, hol egy Jones-duplával. Feltűnő volt a lepattanók közti különbség, félidőre 24-9-re vezettünk ebben a kategóriában, de ami még fontosabb, pontok tekintetében is mi jártunk előrébb, mégpedig tizeneggyel.

Egy Tóth, majd egy Dugat kosarat követően az első Kiss Zsolt tripla is megszületett a második félidő második percében, amely bár gyönyörűen kivitelezett, klasszikus Szellő-féle trojka volt, korábban hosszú éveken át valahogy jobban esett a lelkünknek. Mindenesetre a lendületünket ez sem törte meg, Wise hirtelen betermelt öt pontot, és máris a húsz felé közelített a differencia. Aztán nem sokkal később inkább a tíz felé, két elrontott a támadásunkat ugyanis a Szeged mindkétszer megbüntette, köszönhetően Molnár szemfülességnek. A szegedi csapaton látszott, hogy Csorvási Levente, Vágvölgyi és Wirth sérülése érzékenyen érintette őket, rotációjuk ennek következében csak hét emberből állt. Ennek ellenére szívósan tapadtak, és bár lepattanózásban továbbra sem tudtak felnőni a feladathoz, összeszorított fogakkal mentek előre. A negyed hajrájában aztán szigorítottunk egy kicsit a védekezésünkön, több labdaszerzésünk is volt, így mikor Körtélyesi egész pályán végigvezetve a labdát zsákolt egyet, már húsz volt közte, ami a negyed végére - többek között két Kovács-hármasnak köszönhetően - huszonnyolcra hízott.

A záró felvonásra már csak egyetlen nyitott kérdés maradt: mennyi lesz az annyi a végére. Huszonhárom lett. Csapatunk a sérülések ellenére kiemelkedően játszott, gyakorlatilag minden poszton megnyertük a párharcokat. Mind a tíz játékosunk pontokkal, és jó játékkal tudott hozzájárulni a sikerhez, ami a csapategység szempontjából fontos és örömteli fejlemény. A lepattanók terén első félidőben tapasztalható dominanciánk a második félidőre is megmaradt, hússzal nyertük ezt a kategóriát. Összességében egy - vendég szempontból - jó mérkőzést láthattunk, ahol magabiztosan gyűjtöttük be sorozatban nyolcadik sikerünket.

Fotó: Molnár Gyula