Szétzúztuk a Zalaegerszeget

NB1, Alapszakasz - 11. forduló

Zalakerámia ZTE KK - Atomerőmű SE 53-101 (10-24, 11-22, 20-31, 14-24)

Zalaegerszeg, Városi Sportcsarnok

ZTE: Kertész 4, Gáspár -, Darling 22/3, Ilic 11, Tamir 2.
Csere: Czinger -, Velkey 6/6, Mohácsi 7/3, Kis -, Kerkai 1.

ASE: Roberson 21/3, Dugat 17/3, Baki 3/3, Szabó 18/6, Jones 21.
Csere: Tóth 10, Körtélyesi 5, Antóni 6/6, Gulyás -, Miholics -.

Négy sérült vagy beteg játékosunk hiányában fiatalokkal töltötte fel a keretet Dzunic Branislav, így a feldobáskor a szokásos arcokon kívül Gomola Bence, Gulyás Milán és Miholics Bence is ott ült a kispadon. A vezetést Darling révén a hazai csapat szerezte meg, majd Ilic is betalált, így hamar négy pontos előnyhöz jutott a ZTE. Az első paksi kosár Henry Dugat nevéhez fűződött, majd a második is, amellyel egálra változtatta az állást. A kezdeti lendület után visszább vett a ZTE, Tóth duplája és Baki triplája már öt pontos piros-kék előnyt eredményezett. Izgalmas találkozóra volt kilátás, hiszen bár a zalaiak a tabella alján tanyáztak, a sok sérültünk miatt egyáltalán nem mehettünk biztosra az oly sok nagy csatát megélt csarnokban. Szerencsére a védekezésünk most is nagyjából rendben volt, így hát perc elteltével, mikor a hazaiak mestere Milos Sporar időt kért, 14-7 arányban mi vezettünk. A meccs képe a negyed végéig sem változott meg, Dugat vezérletével masszív előnyt építettünk ki a folytatásra.

A második negyed elején a sérüléséből visszatérő Körtélyesi Gergely is pályára lépett, ezzel már a második cseréjét küldte pályára Dzunic mester. A meccs közben ellaposodott egy kicsit, egy kósza ZTE büntetőn kívül nem történt semmi az első két és fél percben, majd jött az akkorra már tíz pontnál járó Dugat, és beszórt egy hármast. A 14. percben  újabb csere, a 18 éves Antóni Csanád is lehetőséget kapott, ekkor épp 19 ponttal vezettünk. A hazai szurkolók dicséretére legyen mondva, hogy ekkor sem adták fel kedvenceik biztatását, és bár felharsant néha egy-két füttyszó is, nem rajtuk múlott, hogy így állt a csapatuk. A negyed derekán aztán Antóni is beköszönt egy hármassal, húsz pont fölé növelve az előnyt. Minden játékosunk átérezte, hogy a sérültek hiányában ma oda kell tennie magát, és ebből remek teljesítmény sült ki, amely a félidőre 25 pontos előnyt eredményezett.

Ha a hazai nézők reménykedtek is abban, hogy csapatuk megvadult oroszlánhadként ront ki szünet után az öltözőből, és bemutat valami csodálatos rohanást, Szabó Zsolt első támadásból dobott hármasa minden bizonnyal hamar visszarántotta őket a realitás talajára. Az ASE továbbra is dominálta a mérkőzést, és bár törvényszerűen néhány zalai találat is becsúszott, még a húsz pont fölötti előnyünk elvesztése sem forgott veszélyben. Henry Dugat őrzését az azzal felváltva próbálkozó Kertész és Velkey sem tudta megoldani, amerikai irányítónk pedig hol maga tört kosárra, hol pedig a játékot szervezte, és a játékostársakat igyekezett kiszolgálni. így tett akkor is, mikor Antóni Csanád második hármasát előkészítette, sőt ha Csaszi jobban céloz, rögtön a harmadik is meglehetett volna. Aztán egyszer csak már harminccal vezettünk, majd harmincöttel, és sorra vezettük a szebbnél-szebb akciókat. A hazai híveknek egyedül Velkey hármasai jelentettek némi örömet, ám a meccs összképén ez sem sokat tudott segíteni.

A negyedik negyed végül a ZTE teljes összezuhanását hozta, mi pedig sportemberként hozzáállva, komolyan vettük a mérkőzést, és az utolsó percig nyomás alatt tartottuk őket. Dzunic mester kihasználta az alkalmat olyan játékszituációk gyakorlására, amelyek később hasznosak lehetnek, mint például amikor Tóth és Jones egyszerre volt pályán. A végjátékban egy ifjú reménység, a korábbi közönségkedvenc Gulyás Róbert fia, Milán is bemutatkozott a csapatban, majd nem sokkal később követte őt egy másik U21-es játékos, Miholics Bence is.  Mindent egybevéve jó meccset zártunk, amelyen jól oldottuk meg a sérült játékosok helyettesítését, és még ilyen különbséggel is megérdemelten nyertünk.

Fotó: Molnár Gyula