Megint kiütöttek minket Egerszegen

NB1 - Középszakasz, 2. forduló
Zalakerámia ZTE KK - Atomerőmű SE
90-65
(22-18, 22-21, 19-13, 27-13)
(22-18, 44-39, 63-52, 90-65)

ZTE: Kinney 19/9, Governs 28/9, Kerpel-Fronius 6/6, Mohácsi 10/6, Pantelic 14/3.
Csere: Velkey 5/3, Czinger -, Balmazovic 8.

  ASE: Dunn 12, Robinson 6, Barnies 12/6, Fomin 9/3, Tóth -.
Csere:  Watkikns 9/3, Medve 6/6, Kovács 6/6, Will 5/3, Illés -.
Vezetőedző: Schmidt Béla 

 Kipontozódott : - ill. -

A betegséggel küzdő Eilingsfeld János nélkül kezdtük a mérkőzést Zalaegerszegen, helyette Alexander Fomin került a kezdőbe, aki ezt rögtön meg is hálálta egy duplával. Sajnos már a harmadik percben borult a megálmodott taktikánk, Tóth Ádám kapott egy csúnyát Pantelictől, ami után a helyszínen tartózkodó orvosi személyzet ápolására szorult, jött is helyette Watkins. Az eset szerencsére nem zavart meg minket, fej-fej mellett haladtak a csapatok a folytatásban, hol mi szereztünk kosarat, hol ők találtak be. A negyed vége felé aztán James Kinney két parádés - szerencsés triplával tolt egy nagyot csapata szekerén, amely így négy pontos előnnyel zárta az első játékrészt.  

A folytatásban is felváltva estek a kosarak, sajnos azonban míg a túloldalon ezek jórészt triplák voltak, mi pedig "csak" duplázgattunk, így őrizte előnyét a ZTE. Nálunk különösen Dunn volt elemében, a negyed elején már 12-nél járt, ám a fordulatot nem ő, hanem Watkins és Medve hozták, az ő tripláikkal sikerült egy perc alatt eltüntetni a hátrányunkat. sajnos itt megint jött egy masszív megtorpanás részünkről, úgy tűnt, mindenki egyedül akarja megnyerni a meccset, pedig csak okosan kellett volna játszani. A zalaiak szép lassan újra kiépítettek egy komolyabb előnyt, a "törpe szuper-páros", Kinney és Governs kosaraira alapozva, akik okos dobócselekkel etették a mieinket, majd higgadtan a céloztak. A negyed végére azért egy Fomin-hármas is beesett, így kicsit közelebb kerültünk, de így is öt pontos hátrányban vonultunk pihenőre.

Nem kezdtük jól a második félidőt, nem elég hogy Pantaelic hármast dobott, de a fordulásból betakarta a hasonló akcióra készülő Fomint, hát emberes blokk volt, meg kell vallani. Meg is ugrott tíz pontra a hazai csapat, amikor jött Will, és egy szép triplával megtörte a paksi gólcsendet, majd Robinson is betalált, és máris csak öt volt a differencia. Sajnos a rotációnkon meglátszott Tóth és Eilingsfeld hiánya, egyáltalán nem tudtunk dominálni a palánk alatt, kintről pedig, mint azt tudjuk, a ZTE-nek nem nagyon van ellenfele a hazai bajnokságban. Ez most is így volt, egy jól irányzott triplával és két labdaszerzésből dobott ziccerrel pillanatok alatt letörték a felzárkózási kísérleteinket, és újra tíz fölé növelték a különbséget. Schmidt Béla időt kért, mely után kicsit összekaptuk magunkat, és Kovács, valamint Barnies öt pontjával megint közelebb kerültünk, de ez is csak felvillanás volt, a negyed végére visszaállt az addigi legnagyobb, 11 pontos különbség a csapatok között.

Komolyabb változás a záró felvonásban sem állt be a játék képében, a hazaiak pedig okosan és helyenként szépen is így tovább növelték az előnyüket, és végül teljesen megérdemelten nyert, még ilyen különbséggel is. Sajnos a végére - ahogy a Körmend ellen is - teljesen szétzuhantunk, esélyünk nem volt a fordításra. Két vereséggel kezdtük a középszakaszt, leadva az alapszakaszban felépített előnyünket, így ha vannak még terveink erre a bajnokságra, akkor sürgősen rendet kell tenni a fejekben és megállítani ezt a zuhanást.

Fotó: Molnár Gyula