Vissza a talajra

NB1, Alapszakasz - 14. forduló
Falco Vulcano Energia KC Szombathely - Atomerőmű SE
100-69
(26-18, 30-10, 32-22, 12-19)
Szombathely, 2018.01.05.
V.: Benczur T., Ádám J., Boros T. (Dr. Gincsai)

Falco: Govens 20/15, Perl 16, Váradi 10/6, Borisov 9/6, Tóth 12.
Cs.: Zigeranovic 6, Pustahvar 11/9, Norfleet 5/3, Durázi 2, Kucsora 6, Kovács B. -, Hódi 3/3. 
Vezetőedző: Srecko Sekulovic

ASE: Hinds 10, Allen 10/3, Barnies 3/3, Eilingsfeld 2, Guinn 4.
Cs.: Ruják 2, Ogunyemi 18, Medve 11/9, Gulyás 4, Garamvölgyi 2, Pajor 3/3.
Vezetőedző: Teo Cizmic

Kipontozódott: - ill. -

Guinn és Tóth Norbert kezdett centerben a két csapatnál, egyébként a szokásos sorral indították a meccset a felek. A körmendi meccshez hasonlóan most sem mi kezdtünk jobban, Perl és Borisov pontjaival hamar meglépett a hazai csapat, majd ehhez még Govens is hozzátett hármat. Tetézte a bajt, hogy Hinds nem egész két perc alatt beszedett két hibát, jött is Ruják helyette. A gólínséget Allen törte meg egy duplával, de a Falconak erre is volt válasza, így mikor Teo Cizmic időt kért, már tízzel mentek. A folytatásban legalább már támadásban betalálgattunk, de ez, hogy a hetedik perc végére már huszonegynél jártak Perlék, mindent elmond a védekezésünkről. Márpedig az már a meccs előtt tudvalevő volt, hogy túldobni nem nagyon lehet az Arena Savarában a Falcot, így ez nem sok jóval kecsegtetett. Ezt követően megmozdult volna valami, varázsütésre elkezdtünk kosarazni és futottunk egy 9-0-s sorozatott, amivel feljöttünk három pontra, és bár a vége megint a sárgáké volt, legalább meccsben voltunk.

Gondolhattuk akkor, mert sajnos a második negyed eleje visszahúzott minket a földre, miután a Govens-Perl páros vezérletével új rohant át rajtunk a tavalyi ezüstérmes, mint kés a vajon. Sajnos az őket őrző hátvédjeink képtelenek voltak tartani a lépést, elöl hátul csúnyán alulmaradtunk, a tizennegyedik percre pedig - miután egy egészen elképesztő, 17-0-s rohanást követően - már hússzal mentek a hazaiak. A játékunk nyomokban sem emlékeztett az elmúlt másfél hónapban látottakra, egy kidolgozott akció nem sok, annyi nem volt. Pedig Cizmic mester a meccset megelőzően épp arról beszélt, hogy leszoktunk a dolgok erőltetéséről, végre játsszuk a kosárlabdát. Hát, ez a mérkőzés sajnos nem ezt igazolta. Bármilyen furcsa leírni az elmúlt hetek után, de a félidei huszonnyolc pontos hazai vezetés sem volt túlzó.

Hogy mi hangzott el az öltözőben, azt természetesen nem derült ki, azonban az eredményét láthattuk a pályán: sajnos semmi. A védekezésünk ugyanúgy kilátástalan volt, és bár támadásban Ogunyemi a legjobb meccsét hozta idén, ez is édeskevés volt, mert Váradiék nem lassítottak, érhető módon élvezték a játékot. Külön igaz volt ez a Falco amerikai irányítójára, aki gyakorlatilag akkor dobott kosarat, amikor csak akart. Különösen a vonalon túlról volt elemében, a harmadik negyed hajrájára fordulva már az ötödik távoliját süllyesztette el a paksi gyűrűben. A negyed végén Medve kozmetikázott egy kicsit az eredményen két triplával, de így is két pont híján negyven volt közte a végére.

A lényegi dolgok ugyan már jó régen eldőltek, a negyedik negyedet azonban már csak illendőségből is le kellett játszani, de legalább az edzők felhasználták az alkalmat arra, hogy a lehetőséget adjanak a fiataloknak, akik igyekeztek is élni ezzel. Számunkra Ogunyemi ponterős játéka mellett mindössze ennyi pozitívuma volt a mérkőzésnek, valamint az, hogy a 16 éves Pajor Dávid megszerezte első NB1-es pontjait. Sajnos az elmúlt hetek álomszerű szereplése után ez a találkozó csúnyán visszarángatott minket a földre, a szakmai stáb számára pedig adott a feladat: rendet kell tenni a fejekben, mert csütörtökön már ismét pályán leszünk a Debrecen ellen, azt a meccset pedig nem veszíthetjük el.

Fotó:bb1.hu
Slide: bb1.hu