Visszataláltunk a helyes útra

NB1, Alapszakasz - 7. forduló
Atomerőmű SE – Sopron KC
95-74
(30-19, 24-19, 16-22, 25-14)
Paks, 2017.11.11.

ASE: Hinds 12/3, Allen 21/3, Barnies 16/12, Eilingsfeld 16, Ogunyemi 9.
Cs.: Guinn 12/12, Ruják 3/3, Medve 6/6, Gulyás -, Garamvölgyi -, Pajor -.
Vezetőedző: Teo Cizmic

SKC: Duvnjak 20/3, Mészáros -, Takács 3/3, Zagorac 25/9, Watkins 18/3.
Cs.: Greene 5/3, Dénes -, Kántor 3/3, Élő -, Werner- , Polgárdy -, Bagó-.
Vezetőedző: Váradi Kornél

Kipontozódott: Ruják (39.) ill -

A feldobásnál – ha némi segédlettel is, de – mi hoztuk el a labdát, majd Barnies kosarával a vezetést is megszereztük. A Sopron sem maradt sokáig adós a válasszal, de mivel az Eilingsfeld – Ogunyemi páros oda-vissza jól működött támadásban, őriztük az előnyt. Az ötödik percben hazai pályán is bemutatkozott R.T. Guinn, a közönség természetesen tapssal fogadta a múlt héten igazolt amerikait. Nálunk Allen, a túloldalon Watkins volt a húzóember ebben az időszakban, korábbi közöségkedvencünk a szokásos lendületével gyűjtögette a pattanókat és kosarakat. A nyolcadik percben aztán Guinn első paksi mezben szerzett hármasa is megszületett, amit az idén eddig pocsék formában dobó Barnies távolija követett. A lendületünk megmaradt a negyed végéig, így a két számjegyű előnyünk sem okozott meglepetést a jelenlévőknek.

A második felvonás Medve remekbe szabott hármasával indult, üdítő volt látni, hogy be tudnak esni azok a távoli dobások. Ogunyemi percei következtek, előbb beszórt egy duplát, majd bemutatott két egészen kiváló védekezést, talpra ugrasztva a nézőket. Érdekes módon ettől mintha felébredt volna a Sopron, gyorsan beszórtak öt pontot, nem is váratott magára a paksi időkérés. Sikerült is megtörni a kékek lendületét, és tizenkettőről pillanatok alatt tizennyolcra növelni a két csapat közti különbséget. Közben pályára került Gulyás Milán is, aki remekül szállt be a játékba, jó védekezés mellett két okos gólpasszt is jegyzett az első félidőben. A csapat mindenesetre remekül játszott, ami tizenhat pontos előnyt eredményezett a nagyszünetre.

Az Európa-bajnok Zagorac 2+1-es akciójával kezdte meg a felzárkózást a Sopron, amihez Duvnjak tett hozzá gyorsan még két pontot, ezzel a különbség harmada pillanatok alatt eltűnt. Sőt, miután Zagorac beemelt egy hármast is, már 8-0-s volt a vendég roham, gyorsan időt is kértünk, mert nagyjából az első negyed közepe óta nem esett tíz pont alá az előnyünk. Allen egy négy pontos akcióval lökött egyet a csapat szekerén, igaz kissé unortodox módon, ugyanis a szokásos 3+1 felállás helyett a saját kihagyott – második – büntetőjét szedte vissza, majd kirohant vele a sarokba és bedobott egy hármast. Az eseten felbuzdulva Eilingsfeld Jani egy varázsolt egyet, az hármat ért, így a nyolc pontos rohamra egy hét pontossal felelve gyorsan helyre is rántottuk a dolgokat. Sajnos ezzel egy kicsit el is lőttük a puskaporunkat, a Sopron pedig szívósan kapaszkodott és ismét elkezdte faragni a hátrányát, amiből azért tíz így is megmaradt az utolsó felvonásra.

Az utolsó tíz perc is Zagorac három pontjával rajtolt, majd lányos zavarunkban Guinn révén összehoztunk egy elég csúnya labdaeladást is, pedig minden pontnak kiemelt jelentősége volt már ebben az időszakban, ilyen hibák nem nagyon fértek bele. Szerencsére nem büntetett a Sopron, nem úgy Guinn, aki negyedik hárompontosát bepörkölve javította hibáját. Védekezésben is nagyon hajtottunk, tepertünk, igyekeztünk kizárni a polipkarú Watkinst, de mint azt másfél éven át testközelből figyelhettük, ez nem a legegyszerűbb feladat. Az akaratnak, ahogy az lenni szokott, meglett az eredménye is, fiaink szép lassan átvették a mérkőzés irányítását, és okos játékkal eldöntötték annak sorsát. Ezúttal minden dicséret megilleti a csapatot, hiszen végig nagyon koncentrálva, egy-két kisebb megingástól eltekintve magabiztosan húzták be a győzelmet, így egy szép sikerrel a tarsolyunkban készülhetünk az Alba elleni derbire.

Fotó: Molnár Gyula